Anélkül, hogy túlságosan sokat magyaráznék a földrengésekről, megpróbálom mindenki számára érthetően bemutatni, hogy mi is található a földrengésfigyelő link alatt/mögött (jobb felső olvasnivaló doboz, második link). Az oldalt az Amerikai Geológiai Szolgálat, az USGS üzemelteti. A világ talán összes 2,5-nél nagyobb erősségű rengését jelzi az oldal. Köszönet érte.
A linkre kattintva bejön egy nagyon szép, színes-szagos földgömb. Ha fölötte mozgatjuk az egeret, mancsra vált a nyíl. Ha lassabban mozgatjuk a mancsot, akkor kis információs ablakok jelennek meg, így lehet egy-egy földrészre ráközelíteni, feltéve, ha szeretnénk. Most nem szeretnénk. A kis négyzetek egy-egy földrengést jelentenek, az elmúlt 168 óra összes 2,5< földrengése szerepel a földgömbön. A négyzetek mérete utal a rengés erősségére, a színkódok pedig a keletkezés idejére vonatkoznak: a pirosak 60 percen belül keletkeztek, a narancsok 24 órán belül, a sárgák meg 168 órán belül pattantak ki.
Szemeljünk ki magunknak egy tetszőleges négyzetet. Érdemes "frekventált" helyről választani, úgy lesz izgalmas a kép. Javaslom a Japán szigeteket, az Indonéz szigetvilágot, Ausztrália keleti odalát vagy Közép-Amerikát, bármelyik jó választás. Alaszka is megfelelő, bár ott kicsik a rengések. A mancsot a négyzeten nyugtatva rögtön kapjuk is az információt, hogy milyen erősségű volt a rengés, Richter-skálán mérve.
Kattintsunk rá a kiszemelt áldozatra, ekkor egy új oldal tölt be, details (részletek), summary (összefoglaló), maps (térképek) és scientific&technical (tudományos és szakmai) fülekkel. A details lesz legelöl, itt olvashatjuk a részletes adatokat. A magnitude az erősséget jelenti, alatta a rengés ideje, helye, mélysége, és az észlelés esetleges tévedése található, természetesen többféle mértékegységben, hogy SI-ben és azon kívül is értelmezhető legyen, az egész világon bárhol. Így lesz PC, és így igazán tudományos is. Megértésükhöz nem kell túl nagy angoltudás.
A következő, summary fülecske nem túl izgalmas, bezzeg a maps! Ha erre kattintunk, akkor a többféle térkép is megjelenik. Vannak színesebbek és kevésbé színesek, számuk a rengés helyszínétől és/vagy erősségétől függően változó. Van, hogy csak három, van, hogy hét térkép is tovább böngészhető.
A legjobb ezek közül a historical seismicity, erre kellene most rámenni és közelebbről is megismerkedni vele. Ezen az oldalon általában három térkép is található. A felső az 1990 óta bekövetkezett rengéseket mutatja, a középső az adott év rengéseit, míg az alsó a 7 és annál nagyobb rengéseket ábrázolja 1900-ig visszamenőleg.
A rengések mélység és méret szerint is osztályozva vannak, az adott kiindulási rengést amit éppen vizsgálunk, egy szintén színkódos csillag jelzi. Néha kifejezetten nehéz megtalálni, főleg a frekventáltabb helyeken és adott év vége felé. A térképeken vannak csíkok is, azok a lemezhatárokat és típusokat jelölik: az alábukók lilák, a távolodók pirosak, az elcsúszók pedig zöldek. Ez ne zavarjon össze senkit, akkor kell megijedni, ha olyan szelvényen van a rengés csillaga, ahol nincs egy vonalka sem. Persze akkor sem kell nagyon.
Ezen információk tudatában böngészgessük a négyzeteket és a térképeket! Előbb-utóbb érdekes összefüggéseket fogunk felfedezni a vonalkák, az erősségek és a mélységek valamint a távolságok között.
Az igazán szemfülesek és szerencsések pedig idő előtt leleplezhetnek egy-egy olyan nagyobb rengést is, amit este a híradó is bemutat, akár cunamistul-áldozatostul-mindenestül. Ekkor lehet bőszen bólogatni a család előtt :) Én tudtam, óóó, megemlítették, jah, láttam reggel, stb. Kinek mekkora arca van. De ne legyen.
Vagy lehet fordítva is! Leellenőrizhetjük, hogy az esti hírekben említett rengés pontosan milyen környezetben zajlott, volt-e "társa" (szinte mindig van), előzetes rengései, utórengései, azok mekkorák voltak, stb. Pl. a 2008-as nagy kínai rengés sem volt túl meglepő a térképekre tekintve, már ami a "főrengések" előéletét illeti, mert már napokkal előtte mozgott a föld, és még hetekig nem nyugodhattak az emberek.
Természetesen az először betöltődő oldalon más érdekességek is vannak még. Lehet földrészenként vizsgálódni, de van precízen vezetett felsorolás az 5+ méretű rengésekről is. A baloldali menüben az 'earthquake archives' és a 'lists&maps' szintén izgalmas anyagot rejteget. Itt különböző csoportosításban szerepelnek a rengések, pl. földrészek, halálosság, erősség, történelmi rengések, egyéb statisztikák alapján.
Egy kis szakmai
A torzított földgömbre az első oldalon (szerintem) azért van szükség, hogy szinte mindegyik hosszúság és szélesség korrekten képviseltesse magát még a nagyon északi és déli tartományokban is. A földrészek pozicionálása sem a megszokott európai vagy amerikai központúságot követi, mint ahogy az megszokott lenne, hanem a leglényegesebb vidék került középre. Itt történik a rengések 3/4-e, így itt a legszélesebb a háló, jobban el lehet az adatokat különíteni, és a megjelenítés is pontosabb.
A főgömbre tekintve nagyjából körvonalazódnak a legaktívabb lemezhatárok, azok közül is elsősorban az alábukók és az elmozdulók. A távolodók annyira kicsiny erősségű rengéseket produkálnak, hogy azok talán meg sem jelennek a a térképeken. Persze a relatíve nagyobb rengések megjelennek néha (óceánok közepe), de értékelhető aktivitást csak az 1990 óta ábrázoló térképekről olvashatunk le. Ez azért van, mert a távolodás szinte folyamatos, az alábukás és az elcsúszás ezzel szemben szakaszosan megy végbe.
A rengések erejét (magnitúdóját) a Richter-skála szerint határozzák meg. Ez egy logaritmikus skála, tehát az 1-es erősségűnél a 2-es tízszer nagyobb erőt jelent. A legkisebb érzékelhető rengés magnitúdója 1,5-ös, a rengéshullámok terjedésének tulajdonságai miatt. A 4,5-ös rengések már enyhe károkat okoznak, a 6-os rengések a fészek közelében pusztítólag hatnak. A nagyobb rengések alsó határát 7,5-nél húzták meg. (Borsy szerk. Általános természet földrajz, Nemzeti Tankönyvkiadó, 115-119.o.). Az USGS oldalán a 'lists&maps'-ot nézegetve kiderül, hogy 9,5-nél nagyobbat még nem mértek a tudósok. A régebbi adatokkal azonban óvatosan kell bánni, mert bizonytalanok lehetnek.
